A bentonit keletkezése, összetétele
A bentonit az agyagnak egy fajtája, aminek több változata is létezik, attól függően, milyen domináns elemek találhatók benne. Természetes képződmény, az agyagásványok csoportjához tartozik. Leggyakrabban vulkáni hamu vízzel alkotott elegye alkotja.
A bentonit fő ásványi alkotóeleme a montmorillonit, amely elnevezését a Franciaországban lévő Montmorillon helység után kapta 1847-ben. A bentonit kiemelt tulajdonsága, hogy vízzel érintkezve gélesedik, saját térfogatának sokszorosát képes megkötni, továbbá a zeolithoz hasonlóan magas ioncserélő képességgel rendelkezik. A bentonitok között megkülönböztetjük a kalcium-, és a nátrium bentonitokat. Egyes előfordulásokban a Na és Ca típusú bentonit keverten is megjelenik.
A szemcseméret határát azért szabták meg 0,02 mm-ben, mert az így kialakult hézagok bakteriálisan már nem járhatóak át. A finomszemcsés tömeg szemcsefelszíne rendkívül nagy, a szemcseeloszlás és a szemcsealak függvényében több száz m²/gramm mértékű lehet. Szerkezetileg alkothatják lemez, pálcika, tű vagy cső alakú kristályok.
Az összes elem, amely az ember kémiai összetevőit is alkotja, megtalálható az agyagban. Gazdag ásványi anyag tartalma, és fizikai, kémiai sajátosságai teszik különlegessé. A legjelentősebb kémiai elem az alumínium-szilikát, amelyet több mint 40 féle nyomelem és ásvány kísér (vas, kalcium, magnézium, kálium stb.). Az agyagok alkotóelemei állandók, de arányuk változhat kitermelési helytől és típustól függően.